Hogyan küzdjünk hatékonyan a tanszabadság és az iskolai autonómia visszaállításáért
Az Oktatáspolitikai Műhely szakmai minikonferenciát tartott 2023. február 9-én a Csokonai Művelődési és Rendezvény Házban.
A konferencián meghívott előadó volt:
- Árendás Péter, pedagógus, a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Technikum és Szakképző Iskola volt igazgatója
- Nahalka István, egyetemi oktató, oktatáskutató
- Edényi László, pedagógus, a Budapest X. kerületi Zrínyi Miklós Gimnázium intézményvezetője
- Molnár Lajos, pedagógus, esélyegyenlőségi szakértő, módszertani szakértő, a Kürt Alapítványi Gimnázium iskolavezetője,
A vita koordinátora Barkóczi Balázs oktatáspolitikus volt.
A konferencián szinte minden probléma előkerült, mely a pedagógusokat érinti, az iskolák fenntartásától a pedagógusok bérén és a tanárok megnyirbált sztrájkjogán át egészen a tanszabadságig.
- Alacsonyak a pedagógusbérek, a pedagógusok túlterheltek, ezzel összefüggésben a főállású pedagógusok száma csökken. A szakszervezetek számításai szerint ma mintegy 16 ezer pedagógus és 14 ezer nevelési-oktatási munkát közvetlenül segítő munkatárs hiányzik a magyar közoktatásból, a pedagógus álláshelyek 11 százaléka betöltetlen.
- Probléma az utánpótlás hiánya, a pedagógusképzésre jelentkezettek közül a tavalyi évben 6.449-en nyertek felvételt, ami rekord alacsonynak mondható. Ez azt jelenti, hogy ha nem számolunk a lemorzsolódással, és később minden most felvételt nyert hallgató pedagógusként helyezkedik el, akkor sem tudjuk orvosolni a most meglévő pedagógushiányt.
- Rohamosan nő a korai iskolaelhagyók aránya: a tavalyi évben a 18-24 évesek 12,1%-a nem rendelkezett középfokú végzettséggel, és nem vett részt semmilyen képzésben. A 8. évfolyamot befejezők száma a 2010-es 107 ezerről idén 100 ezerre csökkent, az érettségi vizsgát tett tanulók száma 12 év alatt 87 ezerről 67 ezerre. A demográfiai előrejelzések szerint a közeljövőben még ennél is nagyobb arányú gyerekszám-csökkenés várható a közoktatásban.
- Ma a magyar tanárok a diplomás átlagbér 66 százalékát keresik Magyarországon, ez az OECD országokban átlagosan 90 százalék. Átlagosan a magyar pedagógusoknak kell a leghosszabb ideig, 42 évig tanítaniuk ahhoz, hogy elérjék a legmagasabb fizetési kategóriát, az EU-átlag ezzel szemben 25 év. A pedagógusbérek értéke tehát 2018 óta folyamatosan csökken, az elmúlt 4 évben nem történt érdemi korrekció.
- Fontos, hogy a bérek fokozatos, kiszámítható és tényleges növelésével erősítsük a pedagóguspálya vonzerejét, és helyreállítsuk a bérek értékállóságát biztosító garanciát, valamint csökkentsük a pedagógusok munkaterheit.
- Vissza kell hozni a tanszabadságot, a munkavállalói szabadságot, az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés jogát.
- Fontos feladatunk egy, a pedagógusok érdekeit figyelembe vevő, és a meglévő ILO-ajánlásnak is megfelelő új sztrájktörvény kidolgozása, hogy a munkabeszüntetés valóban a nyomásgyakorlás és az érdekérvényesítés eszköze lehessen.
- Ugyanígy átgondolásra és átszervezésre szorul a mostani hibás fenntartói rendszer, hiszen egyrészt mindannyian látjuk, hogy az állam rossz gazda, másrészt nem fogadhatjuk el azt, hogy a magyar települések 5 százalékában van kizárólag nem állami fenntartású általános iskola, és a kistérségek 12 százalékában kizárólag nem állami fenntartású középiskola. Ezzel nem csak a világnézetileg semleges oktatás elve sérül, de egyre mélyül a szelekciós szakadék is.
Rendezvény időpontja: 2023.02.09.
