Új Küztársaságért Alapítvány

×
Konferenciák
Szociáldemokrata vízió Európának

Az Új Köztársaság Alapítvány a Friedrich Ebert Alapítvánnyal közösen, az Európai Haladó Tanulmányok Alapítványának támogatásával 2023. június 10-én tartott nagykonferenciát Budapesten, a Novotel Kongresszusi Központban. Az esemény fő témája az európai demokráciát ért szélsőjobboldali kihívás, és a szociáldemokrácia jövője volt.

A tanácskozást Dobrev Klára, a DK árnyék-miniszterelnöke nyitotta meg. Plenáris előadást tartott Cas Mudde holland politiológus, az Egyesült Államokbéli Georgia Egyetem tanára és Andor László volt EU-biztos, a FEPS főtitkára. Az ezt követő panelbeszélgetésen Dobrev Klára és Cas Mudde mellett – Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet kutatási igazgatója, mind moderátor, Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-Magyarországi Egyetem habilitált docense, az Új Egyenlőség főszerkesztője és Kováts Eszter, szociológus és politológus, a Bécsi Egyetem adjunktusa vettek részt. A konferenciát Arató Gergely, a DK árnyékminisztere és országgyűlési képviselője zárta.

Megnyitó előadásában Dobrev Klára arról beszélt: gyakran hallunk arról, hogy a Nyugat-Európában előre tört szélsőjobboldali, populista pártok válságba sodorták volna az európai szociáldemokráciát. Az igazság ezzel szemben az, hogy a szélsőségek támadása miatt a hagyományos konzervatív, keresztény pártok legalább akkora kihívással néznek szembe. A mi feladatunk a szociáldemokrácia megújítása. Azt kell eldöntenünk, mit mondhatunk a választóknak azért, hogy ne a populisták rossz, hazug válaszait fogadják el. Az utóbbi másfél évtized sorozatos válságai elbizonytalanították az embereket. A szociáldemokrata értékek – a társadalmi igazságosság, az egyenlőség, az emberi jogok, a demokrácia továbbra is fontosak és időszerűek. A tőke és a munka harcában nekünk továbbra is a munkavállalók oldalára kell állnunk, és el kell érnünk, hogy az állam, a társadalom, védje meg a gyengéket. A kiszolgáltatottság növekedésére pedig a közösségek építése a válasz.

Cas Mudde – a populizmus és a szélsőjobb nemzetközi szinten is egyik leginkább elismert kutatója – szerint az elmúlt évtizedekben a pártrendszer a nyugat-európai országok mindegyikében töredezetté vált. A legerősebb pártok ma már 40 helyett inkább csak 25-30 százalékot tudnak megszerezni. A kormánykoalíciókhoz pedig legalább 3 párt kell. A választók így gyakran érezhetik úgy, hogy változó felállásban ugyanaz a „kartell” kormányoz. Ez pedig erősíti a populisták elitellenes üzenetét. Ugyanakkor tévedés azt hinni, hogy a szélsőjobb szavazói a baloldaltól pártoltak el. A baloldaltól elvándorolt szavazók inkább a mainstream jobboldal, a zöldek, vagy egy szociál-liberális ideológia felé mozdultak. A szociáldemokrácia szavazói ma már nem klasszikus gyári munkások – akik között eleve voltak jobboldaliak is – hanem nagy részben értelmiségiek, a szolgáltatási szektor dolgozói, nagy számban nők, akik lehetnek bevándorlók is. Az ő értékviláguk továbbra is progresszív. A jobbra tolódás a szociáldemokraták számára így nem lenne megfelelő válasz. Ahogy a jobboldalnak sem használ, hogy elvesztett, a populistákhoz pártolt szavazóikat a szélsőjobbos politikák átvételével próbálja visszaszerezni. Ennek az eredménye is csak a szélsőjobboldal további erősödése lehet. A baloldal problémája a szavazóbázis öregedése, illetve, hogy a fiatalok általában – bár progresszívek – nem mennek el szavazni. A megoldás egyfelől az, hogy a baloldali pártok olyan politikákat dolgozzanak ki, amelyek választ adnak a fiatalok gondjaira is. Másfelől pedig a szociáldemokrácia politikai profiljának erősítése, a szakpolitikáknak alapot adó értékek hangsúlyozása és népszerűsítése.

Andor László beszédében a szociális Európa politikai és jogi elemeiről, célkitűzéseiről beszélt. Hangsúlyozta: a szociális Európa a zöldek, sőt, a jobboldali pártok számára is érvényes politikai feladatot jelent. Nem a múlthoz tartozik, hanem a jelen és a jövő dimenziója. Az európai integráció nem amerikai mintát követ. Az egységes piac és a közös valuta mellett fontos számára a jövedelmi egyenlőtlenségek kordában tartása, az erős szakszervezetek, a mindenki számára elérhető, jó minőségű oktatás és egeészségügy, illetve a nők helyzetének javítása, a szülési szabadságtól kezdve a bérszakadék eltüntetéséig egy sor területen. Ez egy létező szociális modell, amely Európán kívül is sokak számára vonzó, ha úgy tetszik, „exportképes”. Az európai modell erejének, életképességének egyik fontos jele volt a COVID válságra adott közös európai válasz, amely nagy hangsúlyt fektetett a munkahelyek megőrzésére, a válság szociális következményeinek felfogására és enyhítésére, a foglalkoztatási célú támogatásoktól kezdve a munkanélküli segélyeken át az átképzésig, az elkerülhetetlen gazdasági szerkezetváltás soha nem látott mértékű közvetlen állami támogatásáig.

A kerekasztal beszélgetés során a résztvevők a szociáldemokrácia jövőjét vitatták meg közelebbről. Cas Mudde újra hangsúlyozta: a baloldali pártoknak nem a jobboldal, vagy a populisták klasszikus témáival kell foglalkoznia, hanem a saját szavazói számára is fontos szociális, lakhatási, egészségügyi, egyenlőségi kérdésekkel. Alapvető jelentőségű a társadalmi szolidaritás, a terhek igazságos elosztása – például a klímaváltozás kihívásával kapcsolatban is. A társadalmi problémák viszont nem egyszerűen az elittel kapcsolatos problémák. A gazdasági rendszer szorul korrekcióra. Kováts Eszter a társadalmi egyenlőtlenségekről, ezen belül a nemek közötti egyenlőtlenségről beszélt.  Kiemelte a gondozási szektor válságát. Miközben több százezer magyar szorul tartós ápolásra, ez a munka főleg a nőket terheli, akik rendkívül rossz feltételek mellett. Rájuk hárul az otthoni munka döntő része is. A nők helyzetéről ezért lassan már-már a rabszolgaság nyelvén kell beszélnünk. Pogátsa Zoltán szerint a szociáldemokrácia a jelen társadalmi problémáira a legfontosabb megoldásokat már az ötvenes-hatvanas években kidolgozta. A baj akkor következett be, amikor a 2000-es években a baloldal is átvett egy sor neoliberális receptet, és ezzel cserben hagyta, elbizonytalanította szavazóit. A neoliberalizmushoz való viszonyulás végül kettészakította a baloldali mozgalmat. Ráadásul a mai szellemi elit vagy jobboldali, vagy liberális. A baloldali szellemi elit hiányzik.  Dobrev Klára hangsúlyozta: az emberek kiszolgáltatottsága, bizonytalansága minden területen érződik. Az ő problémáikra a hagyományos szociáldemokrata értékek alapján, de modern válaszokat kell találnunk. Az Orbán-rezsimet csak hangsúlyosan baloldali programmal lehet legyőzni. Az politikai értékek ma is fontosak – a kihívások és a szakpolitikák persze változnak. Vannak fontos eredmények: például ahogy el tudtuk érni, hogy az Európai Parlament és a tagállamok többsége is kiállt az európai minimálbér mellett. Egyetértett Cas Muddéval abban, hogy rendszerproblémával állunk szemben – amelyre a megoldást csak az e konferenciához hasonló nyílt vitákkal lehet megkeresni.

A konferenciát összegző felszólalásában Arató Gergely ismét aláhúzta: a szociáldemokráciának saját ideológiai profillal kell fellépnie. Leszögezte, hogy a szociáldemokrata hagyomány és a megújulás egyaránt fontos, de a jövő szociáldemokráciája nem 2010 előtti, hanem 2025 utáni lesz. Harmadrészt kijelentette, hogy nem Orbán, és nem is csak Magyarország a probléma. Mélyebb, hosszútávú projektről van szó, az egyenlőség, az igazságosság, a szolidaritás, a széles demokrácia eszméjéről és a klímaváltozás elleni küzdelem ügyéről. Végül megígérte, hogy az árnyékkormány programja hamarosan megszületik. E programban az elvek lefordítódnak a szakpolitikákra, és a választók világosan látni fogják, hogy van alternatíva, van remény. A remény alapja az erős, szolidáris társadalom és az erős, szolidáris Európa perspektívája.

 

Házigazda:

Dobrev Klára, árnyék-miniszterelnök

Arató Gergely, a DK árnyékminisztere és országgyűlési képviselője

 

Előadók:

Andor László volt EU-biztos, a FEPS főtitkára

Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet kutatási igazgatója

Cas Mudde holland politiológus, az Egyesült Államokbéli Georgia Egyetem tanára

Kováts Eszter, szociológus és politológus, a Bécsi Egyetem adjunktusa

Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-Magyarországi Egyetem habilitált docense, az Új Egyenlőség főszerkesztője

 

Rendezvény időpontja: 2023.06.10.