Új Küztársaságért Alapítvány

×
Konferenciák
Energiabiztonság, az új katonapolitikai kihívás

A konferenciát Dobrev Klára, az Új Köztársaságért Alapítvány kuratóriumi elnöke, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője, Magyarország Árnyékkormányának Miniszterelnöke nyitotta meg.

Dobrev Klára kifejtette, hogy a 21. században magányosan állni Európa közepén óriási kiszolgáltatottságot jelent, ezért a NATO erősítése, a szövetségi politikánk erősítése az egyik legfontosabb hazafias feladat. Át kell gondolnunk, hogy a NATO-n belül milyen szerepe van Európának és milyen szerepe van Magyarországnak. Európának költeni kell arra, hogy biztonságosabban éljenek az európai polgárok. A NATO mellett közös európai hadsereg is kell. Európának olyan hadseregekre van szüksége, amelyek kompatibilisek egymással, és egymással együttműködve tudnak beavatkozni, ha szükséges. Átgondolt, strukturált és egymást kiegészítő katonai fejlesztésre van szükség Európában.

Amikor a mai világban honvédelemről beszélünk, akkor sokkal tágabb kontextusban kell gondolkodnunk. Az Orbán-kormány semmit nem tett az orosz energiafüggőség csökkentése érdekében, ez pedig Magyarországot nem biztonságosabbá, hanem kiszolgáltatottabbá tette.

Felelős kormány feladata Magyarország energiabiztonságának garantálása. Ehhez diverzifikálni kell a szállítási útvonalakat, le kell válni az orosz fosszilis energiáról és ezzel párhuzamosan át kell térni teljesen a zöldenergiára.

Az Árnyékkormány Miniszterelnöke szerint új Nemzeti Biztonsági Stratégia kell Magyarországon. A kormány jelenlegi stratégiája ugyanis nem garantálja az ország biztonságát. Felhívta a figyelmet arra, hogy a haza védelme mindannyiunk közös ügye és nem engedhetjük, hogy ezt bárki is veszélyeztesse.

A konferencia második előadója Dr. Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, honvédelmi árnyékminiszter, a Biztonság- és Védelempolitikai Kabinet vezetője, a NATO Tudományos és Technológiai Bizottságának elnöke volt.

Előadásában kifejtette, hogy sok-sok évtizeden keresztül a biztonság egyértelműen a hadsereghez kötődött, annak megteremtése katonai kihívás volt. A hidegháború vége felé a koppenhágai iskolához tartozó Barry Buzan és szerzőtársai azonban bevezették a biztonság szektoriális elméletét. Ekkor még nem beszéltek ugyan önálló energiabiztonságról, de az a gazdasági biztonság egyik komponense volt.

Nehéz definiálni az energiabiztonság fogalmát. Éppen ezért az energiabiztonság elemeit érdemes áttekinteni, amelyek az Asia Pacific Energy Research Center nyomán a következők:

  • Legyen rendelkezésre álló megfelelő mennyiségű és minőségű energiahordozó.
  • Ezek az energiahordozók fenntartható módon eljussanak a lakossághoz és a piaci szereplőkhöz.
  • Ezek az energiahordozók megfizethetőek legyenek.

 

Felvetődik, hogy milyen kapcsolat van energia és hadsereg között?

Az energiabiztonság katonai dimenziója, különösen az Ukrajnát ért orosz agresszió miatt vált fontos témává, ugyanakkor a NATO már 2008 óta foglalkozik az energiabiztonság kérdésével. Először a bukaresti NATO csúcson kezdtek el a biztonság egy szélesen értelmezett dimenziójával is foglalkozni. Itt került elő az energiabiztonság, illetve a kibertámadások kérdése. Ezt követően 2010-ben megalkották a NATO új stratégiáját, amelyben az energiabiztonság a NATO politikájának szerves részévé vált. Majd 2018-ban egy újabb mérföldkőhöz ért el a szövetség, ugyanis a közös biztonságpolitika részévé vált az energiabiztonság kérdése. A 2022-es madridi NATO-csúcson a tagállamok világossá tették, hogy az energiabiztonság szerves részét képezi a NATO országok együttműködésének.

Az energiahordozókért folytatott verseny a szabad világot új kihívások elé állította. Oroszország törvénytelen háborút indított Ukrajna ellen, ezáltal több felvetés és elmélet is megdőlt. Megdőlt, hogy Európában soha többé nem lesz fegyveres konfliktus Jugoszlávia után, és az is, hogy az Oroszországhoz fűződő gazdasági kapcsolatok segítenek majd abban, hogy béke legyen a kontinensen. Megdőlt, hogy Oroszország bármilyen módon megbízható partner. Világossá vált, hogy Magyarország biztonságának garantálása nem lehetséges a jelenlegi kormány által képviselt politikával, ez a politika Putyin-párti, Európa- és NATO-ellenes. Az elmúlt év NATO-ellenes politikája végzetesen aláásta a magyar kormány, és sajnos ezzel Magyarország pozícióját és hitelességét a NATO-n belül, ezáltal sérült Magyarország biztonsága. A kormány által folytatott biztonság- és katonapolitika megbukott. Azzal kell foglalkoznunk, hogy az energiabiztonság katonapolitikai dimenzióját hogyan tudjuk megteremteni. Ez új gondolkodásmódot igényel, új típusú feladatokat fog jelenteni a Magyar Honvédség számára. Egyrészt akár erőforrások lelőhelyének őrzését, másrészt a kritikus infrastruktúra sokkal erőteljesebb védelmét. Új típusú eszközökre is szükség lesz az új típusú kihívásokat kezelése érdekében. Sok tekintetben a közös nemzetközi beszerzések jelentik a megoldást, és fontos, hogy ezek a beszerzések átláthatóak legyenek. Meg kell alkotnunk a Magyar Köztársaság új Nemzeti Biztonsági Stratégiáját, egy olyan stratégiát, amely az emberek mindennapi biztonsági kérdéseire reflektál.

Ezt követően Dr. Holoda Attila energiapiaci elemző, szakértő tartott előadást. Kifejtette, hogy nem a háború okozta a magas energiaárakat, ez sokkal hamarabb kezdődött. Az igazi energia átstruktúrálódás és az energiaellátási kérdések az Egyesült Államokból indultak ki. A palagáz-forradalmat követően az USA saját magát kezdte egyre nagyobb mértékben ellátni, majd eljutott odáig, hogy exportáljon is, így az USA lett a legnagyobb földgáztermelő a világon. Azok az országok, akik arra készültek, hogy majd ellátják az USA-t, hirtelen piac nélkül maradtak. Ezért ezek az országok Európa felé fordultak, ami azt eredményezte, hogy 2013-tól kezdve túlkínálat alakult ki a piacon, amely a gáz árának csökkenéséhez vezetett. A pandémia folyamán a gáz ára tovább esett és már nem hozott profitot a kitermelés, ezért az leállt. Amikor 2021-ben a pandémia után újraindult a világ, akkor vált érezhetővé, hogy a rendszerből nagyon sok energia hiányzik, elsősorban földgáz. Ez a gáz árának növekedését eredményezte. Ezt követően Putyin kirobbantotta a háborút, melynek hatására az Európai Bizottság arra kérte a tagállamokat, hogy töltsék fel tározóikat. Hirtelen nagyobb igény jelent meg a piacon, ami az árak újabb emelkedéséhez vezetett. A tagállamok felismerték a diverzifikáció fontosságát, ezért elkezdték kiépíteni az LNG fogadóhelyeket és tárolókat. A magyar kormány volt a kivétel, amely még több gázt rendelt Oroszországtól a diverzifikálás helyett. Miért van az, hogy jelenleg globálisan csökken az ár, de Magyarországon nem? A kormány 200 euró/m3 árnál töltötte fel a hazai tárolókat, és vett még 700 millió m3 gázt drágán. A kormány pedig ettől a drágán vett gáztól szeretne megszabadulni, ezért ezt adja el lakosságnak, ami ahhoz vezet, hogy nem csökken a gáz ára Magyarországon.

Az előadásokat követően zártkörű panelbeszélgetés következett, amelynek résztvevői Holoda Attila, Rónai Sándor, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője, az Árnyékkormány árnyék-külügyminisztere, Nagy Richárd György, a Biztonság- és Védelempolitikai Kabinet energiapolitikai szakértője és Szőke Gergő, a Biztonság- és Védelempolitikai Kabinet koordinátora voltak.

A konferenciát Dr. Vadai Ágnes zárta azzal, hogy ez a nap csak a kezdete valaminek. Nagyon fontos, hogy ezt a beszélgetést folytassuk, hiszen minden impulzus, ami bennünket ér az új nemzeti biztonsági stratégia megalkotásának folyamatában, segíteni fogja az Árnyékkormányt és ezzel együtt segíteni fogja Magyarországot, hogy hazánk egy biztonságosabb hellyé

 

 

Rendezvény időpontja: 2023.03.27.