DK Külpolitikai Kabinet Nemzetközi lapszemle november 3-6.

DK Külpolitikai Kabinet Nemzetközi lapszemle november 3-6.

The New York Times

David Leonhard, a lap Pulitzer-díjas szerkesztője az Egyesült Államok számára a soron következő félidős választásra nézve figyelmeztető jelzésnek tartja, ami jelenleg Magyarországon történik. A Budapestre látogatók számára látszólag minden szépséges, de Magyarország az újra tekintélyelvű kormányok egyikének otthona, ahol Orbán Viktor „nacionalista, szélsőjobboldali” pártja kormányoz, és amely országot mostanában Oroszországgal és Kínával együtt említik – írta a szerző. Orbán nem Putyin, nem veti börtönbe az ellenfeleit, és nem bántalmazza őket, de kiiktatta a politikai versenyt. Egyebek mellett megváltoztatta a választási szabályokat, így nem szükséges a szavazatok többsége a kormányzásához. Vita nélkül viszi keresztül a parlamenten a törvénytervezeteit, a baráti médiára támaszkodik üzenete terjesztésében és az ellenfelei bemocskolásában, híveivel töltötte fel a bíróságokat, dühöngő korrupciós hálót működtet, Putyinhoz húzódott, kormányzásának igazolására külső ellenségekre hivatkozik, és azt állítja, hogy az ő pártja az egyetlen, amely az embereket képviseli. „Nem tudom elképzelni, hogy egy nyugati demokrácia Oroszországgá, vagy Kínává válna, de az látom, hogy egy demokrácia hogyan csúszhat le a magyar tekintélyelvűség felé” – írta a szerző. A legriasztóbbnak azt tartja, hogy a Republikánus Párt a korai orbánizmus számos jelét mutatja. „A párt nem olyan rossz, mint a Fidesz, és az amerikai demokrácia továbbra is sokkal egészségesebb, mint a magyar változat, de a párhuzamok jól láthatók mindazoknak, akiknek nyitva a szeme”. A szerző példaként felhozza, hogy Washingtonban is csekély vitával viszik keresztül a törvényjavaslatokat, hazudnak azokról, elloptak egy helyet a Legfelső Bíróságban, hogy megőrizzék a republikánus többséget, átrajzolták a szavazókörzeteket, rasszizmussal és idegengyűlölettel kampányolnak, és nem hajlandók kivizsgálni Trump korrupcióját és orosz kapcsolatait. Persze néha a demokraták is durván lépnek fel, de messze nem úgy, mint a republikánusok, azért olyan fontos a mostani választás. A republikánusok szinte biztosan elveszítik a kongresszusi választásokat, de ha megőrzik többségüket, akkor ezt jóváhagyásnak tekintik majd, és kísértést éreznek, hogy továbbmenjenek, több rasszizmust használjanak fel, több botrányt leplezzenek el, és még több demokratikus szabályt és szokást szegjenek meg. „Az Egyesült Államok nem válik hirtelen Magyarországgá, mert sokkal jobb helyzetből indul, de károsul a demokrácia, amely sokkal gyorsabb tempóban tud romlani, mint sokan gondolnák”.  A szerző emlékeztetett rá, hogy 2002-ben Orbán pártja elvesztette a hatalmat, és akkor Orbán munkába kezdett annak érdekében, hogy „csak egyszer nyerjünk, de akkor alaposan”. Politikájának három fő pillére a média ellenőrzés alá vonása, a keresztény témát a középpontba állító, ellenfeleit diszkreditáló kultúrharc, és a demokrácia szabályainak megváltoztatása – és a Fidesz mindebben a Republikánus Párt turbó-változata. A szerző minden állítására amerikai példákat is hozott, de megállapította: egyetlen párhuzam sem annyira egyértelmű és annyira aggasztó, mint a közvélemény felforgatása, például a választási szabályok megváltoztatásával. Magyarországon már fenyegeti a demokráciát a nemzet fogalmának elválasztása a szabadság fogalmától – amint ezt Bibó István megírta, és Amerikában is mutatkoznak ebbe az irányba mutató, riasztó jelek. A konzervatív pártoknak természetesen képviselniük kell az általuk megcélzott politikai változásokat, de akár győznek, akár nem, nekik is el kell fogadniuk a demokrácia szabályait. „Remélem, hogy ha ehelyett felforgatják e szabályokat, az állampolgároknak, a konzervatívoknak is, lesz elég kurázsijuk, hogy ellenálljanak. Magyarországon ez már nem könnyű. Az Egyesül Államokban ez a hét lehetőséget ad, hogy felmérjük az amerikai demokrácia egészségi állapotát.”

https://www.nytimes.com/2018/11/04/opinion/hungary-orban-republican-party-trump.html

Die Zeit

Egyértelműen bírálta a Fideszt a finn Alexander Stubb, aki az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltségére pályázik. Amint korábban Jean-Claude Juncker is megtette, Stubb is kizárással fenyegette meg Orbán Viktor pártját. A német szerkesztőségek szervezetének (RedaktionsNetzwerk) kijelentette: a Fidesznek hitet kell tennie a pártcsalád értékei mellett, különben távoznia kell az Európai Néppártból. Stubb leszögezte: „Az intoleranciával szemben nincs bennem tolerancia”.  „Teljességgel elfogadhatatlan, ahogyan Orbán korlátozza a véleménynyilvánítási, gyülekezési és oktatási szabadságot” – tette hozzá. Stubb Manfred Weberrel, az EPP-frakcióvezetőjével, a CSU alelnökével párhuzamosan indul azért, hogy a pártcsalád a jövőre esedékes európai választásokon őt indítsa csúcsjelöltként, ami a későbbiekben esélyt jelent a bizottság elnöki tisztségére. Az Európai Néppárt a jövő héten, Helsinkiben tartandó kongresszusán szándékozik dönteni a csúcsjelölt személyéről. Orbán két hete leszögezte, hogy Weber jelölését támogatja. Weber korábban gyakran védelmébe vette Orbánt bírálóival szemben.

https://www.zeit.de/politik/ausland/2018-11/alexander-stubb-ungarn-viktor-urban-ausschluss-evp

PBS

A PBS amerikai közszolgálati rádió igen terjedelmes riportot közölt Magyarországról, amelyben hangot kapott Kovács Zoltán kormányszóvivő, Michail Ignatieff, a CEU elnök-rektora, és Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. Kovács Zoltán egyebek között arról beszélt, hogy az iszlám és a kereszténység két eltérő kultúra, és nem tudnak integrálódni, továbbá a migránsok ma már azért nem jönnek, mert a magyar kormány felhúzta a határon a kerítést. Pardavi Márta részletesen szólt a magyar kormány menekültpolitikájáról és a határon uralkodó állapotokról. A riporter, Christopher Livesay megállapította, hogy Magyarországon nem csak a menekültek nem kívánatosak, hanem Orbán fő ellenségévé Soros Györgyöt tette meg, és részletesen ismertette a Soros elleni kampányt, valamint a „Stop Soros” törvénycsomagot, valamint az úgymond a migrációt segítő civil szervezeteket adóztató jogszabályt, és azt, hogy a Nyílt Társadalom alapítvány a nyáron Budapestről Berlinbe költözött, majd áttért a CEU ügyére. Ismertette a CEU-t célba vevő új törvényt. Michael Ignatieff kifejtette: ha nem sikerül megállapodni a magyar kormánnyal, nem tud új hallgatókat felvenni, és „úgy érzi magát, mint akinek pisztolyt nyomnak a halántékához”. „Orbán úr azt hiszi, hogy mi valamiféle kampányt folytatunk a kormánya ellen, de ez nevetséges. Megnyerte a választásokat, a kormányt demokratikusan választották meg, ezzel kapcsolatban nem merül fel kérdés. Az akadémiai szabadságról beszélek. Arról, hogy itt maradjunk, és azt tanítsuk, amit jónak látunk” – mondta.  Hozzátette: A kormány éppen célba vette a tudományos akadémiát is, nem az akadémia fogja eldönteni, hogy ki kapja a kutatási pénzeket, hanem a tisztviselők. Leállították a gender-tanulmányokat. Büntetnek bárkit, aki megpróbál menedékkérőket, vagy menekülteket tanítani, „vagyis nem csak ránk nehezedik nyomás” – mondta Ignatieff. Hozzátette azonban: óvatosság szükséges, mert Magyarország nem totalitárius, vagy fasiszta állam, hanem demokrácia, de sérült demokrácia. Végül Ignatieff Orbán Viktorról a következőket mondta: „Modern politikus, aki kiváló prezentációs képességekkel bír, kiváló hallása van a lakosság félelmeire, sérelmeire és haragjára. Használja a közösségi oldalakat, a kormány ellenőrzése alatt álló sajtót, és lényegében heti hét napon, napi 24 órában uralja a közbeszédet. Ezt teszi Trump úr is az Egyesült Államokban. És vannak mások, akik követni kezdik Lengyelországban, Csehországban, Törökországban. Mindezekben az államokban erős egypárti rezsim van, amelyek a demokratikus intézményeket hatalmuk megszilárdítására használják ki. Így Magyarország egyáltalán nem az a távoli hely, amely nem számít, hanem szerintem jelképe annak, hogy merre tarthat a világ egy ideig. És ezért az amerikaiaknak érdemes lenne szoros figyelemmel kísérni, hogy mi történik Magyarországon” – mondta.

https://www.pbs.org/newshour/show/hungarys-extremism-may-be-harbinger-of-europes-political-future

The Huffington Post

A liberális amerikai portál ugyancsak azt hangsúlyozza, hogy a Soros György elleni magyarországi kampány óvatosságra intő jel lehet Amerika számára. „Orbán Viktor legutóbbi pürrhoszi győzelmével rákényszerítette a CEU-t, hogy tevékenységének nagy részét feladja Budapesten, és elvigye a közeli Bécsbe” – írta a szerző. Ismertette az ezt megelőzően több évig tartó kampányt az egyetem és Soros György ellen, Orbán Viktor kormányzásának történetét, és a CEU történetét.  Orbán ellenségessége Soros művével kapcsolatban már egy ideje nyilvánvaló – írta a szerző, és beszámolt a vonatkozó lépésekről. „A CEU megküzdött, tüntetéseken vett részt, de a törvény nehezen teljesíthető feltételei ellenére komoly erőfeszítéseket tett, hogy megfeleljen a jogszabálynak. megkezdte működését Amerikában a Bard College keretében és megállapodást hozott létre New York állammal, amelyet a törvény megkövetelt. Orbán kormánya azonban ősszel elzárkózott a rá vonatkozó rész teljesítésétől, és ez bizonyíték volt arra, hogy Orbán és támogatói eleve nem tisztességes szándékkal cselekedtek” – írta a szerző, hozzátéve, hogy a CEU a jövő tanévtől részben Bécsben működik majd, ahol mind a tanárok, mind a diákok várhatóan nagyon jól érzik majd magukat. „A CEU távozásával Magyarország és a magyarok veszítik a legtöbbet. Magyarország egyik nemzetközileg legtöbbre tartott egyeteme csak 2015-ben kilenc milliárd forint kutatási támogatást vonzott az országba, és több mint 35 millió dollárt költött a helyszínen: távozása komoly csapást jelent a magyar gazdaságnak. Ám a gazdaság mellett a CEU távozása újabb kanyart jelöl a demokrácia évek óta tartó lecsúszásában. […] Ami Magyarországon történik, az bizonyos értelemben egyedülálló egy kis országban, amelynek a demokráciával szerzett tapasztalatai kevesebb, mint egy generáció idejére nyúlnak vissza. Óvatosságra intenek azonban a történések azzal kapcsolatban, hogy a normák és elvek állandó farigcsálása helyrehozhatatlan károkat okozhat. A CEU távozása nem csupán egy újabb csapást jelent egy további demokratikus intézményre, hanem súlyos csapás a tájékozódás szabadságára, a vitakultúrára és az akadémiai szabadságra, amely az erős demokratikus társadalmak gerincét alkotja. Magyarország azt mutatja, hogy ezek az elvek sokkal fontosabbak – és talán sérülékenyebbek is – mint gondolnánk” – írta a szerző, aki a New York-i Egyetem jogi karának előadója.

https://www.huffingtonpost.com/entry/opinion-soros-hungary-orban-authoritarian-trump_us_5bdc8a25e4b01ffb1d020f04

The Independent

Merine Le Pen pártja első ízben maga mögé utasította Emmanuel Macron pártját egy felmérésben az európai szélsőjobboldal felemelkedésének újabb jeleként. A jövőre esedékes európai választás várható eredményét kutató felmérésben Le Pen pártja az augusztus végi 17 százalék után most 21 százalékot ért el – míg Macron 20 százalékot kapott –, és a négy szélsőjobb francia párt összesen 30 százalékra számíthat, vagyis 5 százalékkal többre, mint augusztus végén. Mindez azt mutatja, hogy Franciaország jobbra tolódott, amióta Macron könnyedén vereséget mért Le Penre, és azt jelzi előre, hogy az európai választás nagy csata lesz a centrista, Európa-barát pártok, valamint a bevándorlást és a globalizációt megszüntetni akaró szélsőjobb formációk között. A cikk emlékeztetett rá, hogy idén az AFD bekerült mind a 16 német tartomány parlamentjébe, jelentős sikert arattak a Svéd Demokraták, és Olaszországban új szélsőjobb koalíció jutott hatalomra, Magyarországon pedig 2018-ban Orbán Viktor nyerte meg újra a választást. A 2017-es elnökválasztáson Franciaországban Macron ugyan 66 százalékot kapott Le Pen 34 százalékával szemben, de a különbség 2002-ben (Marine Le Pen apjának) FN pártja 18 százalékot, míg Jacques Chirac 82 százalékot szerzett, vagyis a különbség jelentősen csökkent, és Macron népszerűsége azóta jelentősen csökkent, annyira, hogy mutatói már elmaradnak sokat szidott elődjétől, a szocialista Françis Hollande-étól is.

https://www.independent.co.uk/news/world/europe/france-polls-far-right-marine-le-pen-ahead-macron-rise-europe-en-marche-eu-elections-a8616776.html

Basler Zeitung

„Magyarország konzultációval épít állásokat az EU ellen” – ezzel a címmel számolt be a svájci lap – más orgánumokhoz hasonlóan hírügynökségi jelentések alapján – az újabb nemzeti konzultációról. A családpolitikáról szóló nemzeti konzultációtól a magyar kormány támogatást remél az EU migrációs politikájával szembeni ellenálláshoz. A jelentés idézte Novák Katalin államtitkárt, aki azt mondta, hogy Magyarország a demográfiai kihívások megoldásában belső forrásaira akar támaszkodni, és nem bevándorlással akarja pótolni a lakosságot. A jobboldali nemzeti kormány a konzultációs íven azzal vádolja az EU-t, hogy a lakosság létszámának csökkenését a bevándorlás növelésével akarja pótolni. Ezt a budapesti kormány elutasítja. A magyaroknak az első kérdés szerint abban kell állást foglalniuk, hogy a lakosság számának csökkenése ellen ne bevándorlással, hanem a családok fokozott támogatásával harcoljanak. További kérdések arra vonatkoznak, hogy elismerjék-e az anyaságot teljes idejű munkának, hogy bevegyék-e az alkotmányba, hogy a gyereknek joga van apához és anyához, és hogy a gyerek testi és lelki fejlődése olyan érték-e, amelyet az államnak védenie kell.

https://orf.at/stories/3095761/

Deutschlandfunk

A gender-tanulmányok törlése elfogadhatatlan, mert az ilyen támadások olyan ideológia részeit alkotják, amely alapvetően szemben állnak a demokráciával és az egyenjogúsággal – fejtette ki a számos nyelven külföldre sugárzó német közszolgálati adónak Sabine Hark szociológus, a berlini Műszaki Egyetem interdiszciplináris nő- és gender-kutatás professzora. A demokratikus intézmények nem maguktól értetődőek, és ennek megfelelően sérülékenyek is, és most a támadások középpontjában egy eléggé kicsi egyetemi tantárgy, a gender-kutatás áll Magyarországon és az Egyesült Államokban, Lengyelországban és Törökországban, de Németországban is. Az erről Magyarországon kiadott kormányzati indoklás távolról sem csupán egy az Orbán-kormány sok tévedése között. Ugyanis nem csupán a kutatás és az oktatás alkotmányba foglalt szabadsága elleni támadás, hanem része a neoreakció világméretű új honfoglalásának, a jogok egyenlősége, a nemi önrendelkezés, a szexuális és reprodukciós szabadság és a nők számára elért demokratikus vívmányok elleni támadásnak. Ezt a politikát – amelynek a gender-kutatások megszüntetése csupán egy momentuma – fasizmusnak minősítette  Jason Stanley amerikai filozófus „Ahogyan a fasizmus működik” (How Fascism Works) című, néhány hete megjelent könyvében. Stanley szerint a fasizmus egyebek között arról ismerhető fel, hogy minden eszközzel aláássa a nyilvános vitát, azzal, hogy támadja és elértékteleníti a képzést, a tudományt és a nyelvet, és az egyetemeken diszkreditálja az előadókat és a tantárgyakat, mint például a gender-tanulmányokat. A gender elleni fellépésben csak látszólag a gyerekek és családok jólétéről, a konzervatív polgári életforma védelméről van szó. A modernizálás bírálatát, a szexuális kisebbségek jogainak megkérdőjelezését, a migráció botránnyá stilizálását, a globalizáció egyre inkább antiszemita töltésű bírálatát, az iszlám-ellenességet, és nem utolsó sorban a gender-kutatás megrágalmazását ugyanis az ellenségesség politikájának habarcsa gyúrja egybe, és ez mélyen a polgári spektrumba benyúlóan vonzerőt kifejtő platformot alkot. Célja pedig az általunk ismert demokrácia felszámolása. Ideje végre fellépni ez ellen, mert a szabadságot – amint Loretta Scott King mondta – generációról generációra újra ki kell harcolni – hangsúlyozta a német szociológus.

https://www.deutschlandfunkkultur.de/angriffe-auf-die-gender-studies-den-feinden-der.1005.de.html?dram:article_id=432180

Süddeutsche Zeitung

Az EU a beutazók kikérdezésében mesterséges intelligenciával támogatott vizsgálatot tesztel hat hónapon át négy helyen a görög, a magyar és a lett határon. A határőrök rutinszerűnek tűnő kérdéseket tesznek fel egy kamera előtt, és a válaszok igazságtartalmát egy mesterséges intelligencia által támogatott hazugság-detektor elemzi. A nyolc ország kutatóinak részvételével kidolgozott rendszer elnevezése „iBorderCtrl”, és a hat hónapos tesztet az EU 4,5 millió euróval támogatja. Az eljárás kétlépcsős: az utazó még otthon feltölti az útlevelét, vízumát, fényképét, vagy szükség esetén jövedelmi igazolását. Ezt követően a képernyőn megjeleni egy virtuális határőr kék egyenruhában, akinek a neme, etnikuma és nyelve a bejelentkezőhöz illeszkedik. A kamera rögzíti a beszélgetést, és ez szoftver elemzi az arc legkisebb rezdüléseit is, amelyeket a jelentkező nem tud ellenőrzés alatt tartani. Az eredményeket különböző kategóriákba sorolja a gép, és akiről a szoftver úgy dönt, hogy „veszélyes lehet”, azt a határon tovább vizsgálják. E további vizsgálatban a határőröket egy biometrikus szkenner segíti, amely egyben összeveti a kapott információkat az EU adatbankjaival. Egy radar felfedezi a járművekben esetleg elbújt embereket is. A cél, hogy a vizsgálatok felgyorsuljanak, és jobban ki tudják szűrni az illegális bevándorlókat. A rendszer veszélyeire több tudós is figyelmeztetett, de a fejlesztésben résztvevők hangsúlyozzák, hogy nem egyedül a gép dönt, hanem célja csupán a határőrök munkájának támogatása. A rendszert eddig 32 személyen tesztelték, 75 százalékos sikeraránnyal, de remélik, hogy a valós bevetésben ez az arány 85 százalékra emelkedik. A lap felhívta rá a figyelmet, hogy évente 700 millió ember lép be az EU területére, és így még a 85 százalék is hatalmas mennyiségű téves diagnózist eredményezne. A kísérleti időszakban mindenesetre csak önként jelentkezők válaszait rögzítik.

https://www.sueddeutsche.de/politik/grenze-kuenstliche-intelligenz-software-iborderctrl-1.4196243

Manager Magazin

Globalizálódik a Soros György elleni összeesküvés-elmélet – idézi a német gazdasági lap a Financial Times minapi cikkét. Soros 88 éves, bezárta a pénzügyi alapjait, és sokmilliárdos vagyonának jelentős részétől megvált. A nyugdíjas azonban ennek ellenére a keddi amerikai félidős választások egyik központi alakjává lett. Trump elnök a republikánusok választási esélyeit azzal próbálja javítani, hogy a szavazók figyelmét a Dél-Amerika felől állítólag az Egyesült Államok felé tartó, és azt veszélyeztető „migráns-karavánra” irányítja – és bizonyos pénzügyi figurák ellen intéz kirohanásokat. „Hogy Soros áll-e a karaván mögött? Nem tudom. De nem lepne meg. Sokan azt mondják, hogy ő áll mögötte” – mondta. Mind a pittsburgh-i zsinagóga elleni merénylet elkövetője, mind a Sorosnak pokolgépet küldő illető előzőleg Soros tevékenységével indokolta tettét. Az összeesküvés-elméletnek különösen agy hatása lehet az Egyesült Államokban, ahol egyes politikai reklámokban már pénzhegyek mögött mutatják Soros Györgyöt. Deborah Lipstadt történész azt mondta a Financial Timesnak, hogy „Soros lett a 21. század Rothschild bankháza”. A nevére történő utalás antiszemita kódként működik, mintegy célzásként a szélsőjobboldali csoportoknak, anélkül, hogy megemlítenék Soros zsidó voltát. Az összeesküvés-elmélet azért különösen hatásos, mert Soros valóban sok pénzt költött liberális célokra. Személy szerint pedig Soros évek óta a demokrata oldal egyik legnagyobb egyéni adományozója: a jelen választási ciklusban 15 millió dollárral támogatta a demokratákat, bár ezzel messze elmaradt Sheldon Adelson kaszinómágnás mögött, aki a republikánusoknak adományoz. A jobboldali demagógok számára mégis működik a Soros elleni támadás. Magyarországon már régen folyik a kampány Soros ellen, és a CEU most vonul nagyrészt vissza Bécsbe. Az ázsiai válság idején, az ázsiai válság idején az akkori malajziai miniszterelnök dühöngött nyilvánosan „a zsidó” Soros ellen, igaz, hogy akkor Soros milliókat tett a maláj és a thai nemzeti valuta zuhanására. De az is igaz, hogy a maláj politikus később beismerte, hogy a válságot a gazdasági egyenlőtlenségek okozták, és bocsánatot kért Sorostól.

http://www.manager-magazin.de/politik/weltwirtschaft/midterms-george-soros-als-objekt-von-verschwoerungstheorien-a-1236820.html

The New York Times

Kína szövetségeseket keres Trump eszkalálódó kereskedelmi háborújával szemben, de nem könnyű a dolga – írta a szerző, a The Times sanghaji tudósítója. A Sanghajban hétfőn megnyílt kiállításról szólva a cikk megállapította: a növekvő amerikai vámokkal szemben, amelyek lassíthatják Kína egyébként is meggyengült gazdaságát, Xi Jinping (Hszi Csin-ping) elnök azt igyekszik bizonyítani a világ fennmaradó részének, hogy Kína pozitív erő lehet a globális kereskedelemben. A hétfőn megnyílt kiállítás azt hivatott mutatni, hogy Kína a külföldön megtermelt javak nagy vásárlója. Hangsúlyozta, milyen hatalmas étvágya van Kínának a külföldi termékekre, újra megígérte, hogy Peking majd csökkenti az importvámokat, és lépéseket tesz a szellemi termékekhez fűződő jogok védelmének biztosítására. A hatalmas expo a várakozások szerint 150 ezer importőrt vont majd Sanghajba, és az a célja, hogy Kína mást is tud kínálni a világot elárasztó termékei mellett. De a nehézségek is jól látható váltak, különösen abban, hogy ki maradt távol. Kína hónapokon át dolgozott azon, hogy a külföldi vezetőket rábírja a kiállítás felkeresésére, mindössze mintegy tucatnyi államfő és miniszterelnök vett részt – egyebek között Magyarországról, a Dominikai Köztársaságból és Salvadorból -, és közülük is a legtöbben olyan országokat képviseltek, mint Kenya és Laosz, amelyek súlyos összegeket kaptak hitelbe az „Egy út, egy övezet” (Új Selyemút) kínai kezdeményezés keretében. Távol maradtak azonban Németország, Nagy-Britannia, Dél-Korea, vagy Japán vezetői – írta a szerző, és részletesen elemezte, ilyen erőfeszítéseket tesz Peking annak érdekében, hogy támogatókat szerezzen az Amerikával folyó kereskedelmi háborúban.

https://www.nytimes.com/2018/11/04/business/china-xi-trade.html