Külpolitikai Kabinet Orosz sajtófigyelő 2017. február 5.

Külpolitikai Kabinet Orosz sajtófigyelő 2017. február 5.

Lehet, hogy Putyinnak kompromittáló anyaga van Magyarország miniszterelnökéről?

Anasztaszija Kirilenko (Анастасия Кириленко) – 2017. február 2.

 

Vlagyimir Putyin ma hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik, ahol találkozik Orbán Viktor miniszterelnökkel, az egyik Kremlhez leglojálisabb európai vezetővel. Amint azt a The Insider-nek sikerült kiderítenie, Orbán lojalitásának egyik oka egy Orbánról szóló kompromittáló videó lehet, melyet Szemjon Mogiljevics maffiavezér kapott még a kilencvenes évek közepén. Amíg erősödik az orosz-magyar barátság, a közös szerződésekből kapott pénzek átláthatatlan offshore-okba folynak.

 

Amikor 1998-ban a FIDESZ vezetőjét, Orbán Viktort először választották meg miniszterelnöknek, elődeitől eltérően kitért a moszkvai látogatások elől, gyakran kritizálta Oroszországot, különösen Vlagyimir Putyin hatalomra kerülése után. Úgy 2007-ben (akkoriban a legnagyobb ellenzéki párt vezéreként) Orbán keményen kritizálta a kormányt „vakságáért”, Oroszország gigantikus energiaipari vállalatain keresztüli „növekvő magyarországi befolyása” miatt, helyébe az európai orientációt ajánlva. „Az a fiatal generáció, amelyik támogat bennünket, nem szabad engedje, hogy Magyarország a Gazprom legvidámabb barakkjává váljon!” — jelentette ki Orbán, arra a szovjet viccre emlékeztetve híveit, amelyben Magyarország a szocialista tábor legvidámabb barakkjaként szerepelt. 2008-ban folytatta a Kreml bírálatát, más európai kormányokat „Putyin bábjainak” nevezte, az előző kormányfőt pedig а „Déli Áramlat” projekt támogatása miatt – egyenesen nemzetárulónak.

 

2009-ben egyszer csak minden élesen megváltozott. Novemberben Orbán váratlanul Szent-Pétervárra érkezett az „Egységes Oroszország Párt” kongresszusára, ahol megismerkedett Putyinnal. Putyint és Oroszországot nem kritizálta többé, majd miután egy év múlva Magyarország miniszterelnöke lett, Putyin egyik legfontosabb európai védelmezőjeként vált ismertté. Mi történt Orbánnal ez alatt az idő alatt? Lehetséges, hogy hatással volt rá egy esemény, amelyik első látásra semmiképpen sincs kapcsolatban Magyarországgal – Moszkvában letartóztatták Szemjon Mogiljevics alvilági vezért.

 

A pénzzel teli bőrönd

 

Valójában ez a történet jóval előbb kezdődött, még a kilencvenes évek közepén. Jürgen Roth újságírónak köszönhetően vált ismertté, akinek sikerült szóra bírnia Dietmar Clodo üzletembert (akinek megnyilatkozásai bekerültek Jürgen Roth nemrég kiadott Mocskos demokrácia című könyvébe. Clodo német állampolgár, fiatal korában a RAF („Vörös Hadsereg Frakció”) tagja volt, azé a RAF-é, amely terrorakciókat hajtott végre az NSZK területén. A SAS őrző-védő cég alapítója, amelyik behajtói tevékenységet folytat Németországban, Franciaországban és Oroszországban. A kilencvenes években Clodo Budapesten élt, s a magyar Kereskedelmi és Iparkamara szekcióvezetője volt. Clodo 8 és fél évet ült bombagyártásért magyar börtönben (ő azt állítja, hogy nem bűnös), ahonnan 2011-ben szabadult. Különböző titkosszolgálatokkal való kapcsolatokat is tulajdonítanak neki. Mogiljeviccsel állítólag annak unokaöccse, Szergej Mihajlov (Сергей Михайлов) (becenevén Mihasz, a szolncevói bünszervezet tagja) ismertette össze, akivel egyébként Afganisztánban ismerkedett meg.

Íme, amit meg lehet tudni a Dietmar Clodo által aláírt – eskü alatt tett – írásos tanúvallomásból, amely a The Insider-benl [http://theins.ru/] olvasható):

„A kilencvenes években Budapesten éltem, ahol tanácsadással foglalkoztam, és a SAS nevű magán őrző-védő cég tulajdonosa voltam. Ott ismerkedtem meg Szemjon Mogiljevics ismert üzletemberrel. […] A közeli bizalmas viszony miatt azzal bízott meg engem a kilencvenes évek közepén, 1993 és 1996 között, hogy pénzt adjak át különböző embereknek. Az egyik ilyen ember Pintér Sándor [Magyarország jelenlegi belügyminisztere – The Insider] volt. Abban az időben csak azt tudtam róla, hogy valamilyen magas tisztséget tölt be a rendőrségnél, s hogy természetesen Mogiljevics úrnak dolgozott. Később ismerkedtem meg vele hivatalosan, amikor elkerült a rendőrségtől. Ez 1996/97-ben történt. Szemjon Mogiljevics megkért arra, hogy vigyek Pintérnek pénzt, amit én megtettem. Világos volt számomra, hogy ezek befolyásos emberek voltak. Pintér Sándor számomra akkor csak az egyik korrumpált személy volt a sok közül, akiknek borítékokat adtam át Mogiljevics nevében. A házamban, a Meggy utca 19-ben fogadtam őt és másokat, Budapest harmadik kerületében. A pénzt borítékban adtam át. 10-10.000 német márka volt bennük. Ez 1996 végéig folyt, később ezek a műveletek valaki máson keresztül folytak. Egyik alkalommal 1994 tavaszán, a parlamenti választások előtt nem sokkal Mogiljevics tolmácsa hozott nekem egy bőröndöt, amelyben körülbelül egy millió márka volt.

 

Egy fiatalembernek szánták. Ez a fiatalember nem akart bejönni a házamba. Azt mondtam neki: »Idefigyeljen, van nálam egy bőrönd ezzel a francos pénzzel. Én nem akarok kimenni ezzel a bőrönddel az utcára. Ha visszautasítja, akkor visszaadom Mogiljevics úrnak, hogy vigye vissza a milliókkal teli bőröndöt. Nekem mindegy.«  Végül feljött hozzám egy koros úr kíséretében, s én odavittem a pénzes bőröndöt. Nem érdekelt akkor, hogy ki volt ez az ember. Csak a parlamenti választások után értettem meg, hogy ez a fiatalember Orbán Viktor volt a FIDESZ-ből. Mogiljevics ezt a »választási kampányt fordító hozzájárulásnak« nevezte. Az »aprópénzüket« rendszeresen felvevők között – mások mellett – ott volt Tonhauser László, a budapesti rendőrség szervezett bűnözés elleni részlegének vezetője, Sándor István, rendőrségi vezető-nyomozó és Juszt László, a média befolyásos képviselője.

 

Hogy miért kellett épp nekem átadni ezeket a pénzeket, annak fő oka az volt, hogy nekem semmi közös dolgom sem volt oroszokkal, s engem, mint a független Magyar Kereskedelmi és Ipari Kamara nemzetközi szekciójának elnökét meglehetősen komolyan vettek. A hamis tanúzás büntetendő voltának tudatában kijelentem, hogy igazat mondtam.

 

Regensburg 06/15/2016.

 

Dietmar Clodo interjút adott az osztrák ORF TV csatornának is, ahol kijelentette, hogy Pintér Sándor a kilencvenes években havonta 10.000 német márkát kapott Mogiljevicstől azért, hogy „a magyar rendőrség szemet hunyjon az Ukrajnával és Oroszországgal végrehajtott machinációi fölött”. Abban az időben a maffiavezér fő irodája Budapesten volt.

 

Magyar Bálint magyar politikus, volt oktatási miniszter a Magyar polip – A posztkommunista maffiaállam című nagy port felvert könyv írója közölte a The Insider–rel, hogy Pintér és Clodo kapcsolata ismeretes volt korábban is: „mi már a kilencvenes években gyanítottuk, hogy volt ilyen viszony. Az SZDSZ még sajtókonferenciát is tartott Pintér Sándor és Dietmar Clodo korrupt kapcsolatáról”.

Maguk a magyar politikusok és erőszakszervezeti emberek cáfolnak bármiféle kapcsolatot Dietmar Clodoval. Pintér Sándor még 1999-ben kijelentette a magyar sajtónak, hogy volt olyan üzleti tárgyaláson, ahol Dietmar Clodo felesége volt a titkár, de ez véletlen volt. Meg hogy hallott erről az emberről, de személyesen nem tud róla semmit. Kovács Zoltán, a magyar kormány államtitkára megtagadta a The Insider-nek, hogy kommentálja a korrupciós kapcsolatokról szóló információt.

Clodo vádjaival kapcsolatos kételyeket nem nehéz támasztani, hiszen ő enyhén szólva nem feddhetetlen hírű ember. Teljesen más a helyzet, ha vádjai dokumentáltan bizonyíthatóak. Mogiljevics pontosan az az ember, akinek ez a bizonyíték rendelkezésére állhat. Annak igazi oka, hogy miért kellett a magyar politikusoknak a borítékokat Clodo otthonában átvenniük, s nem az utcán, egyáltalán nem a pénz biztonsága feletti aggodalom indokolta. Clodo otthonában a pénzátadást a „biztonság kedvéért” rejtett kamerára felvették, s a videoszalagot átadták Mogiljevicsnek.

Mogiljevics üzlete

 

Szemjon Mogiljevics 1990-ben tette át székhelyét Budapestre, ahol a 2000-es évek kezdetéig élt (300 méterre az orosz nagykövetségtől). A privatizáció idején különböző machinációk segítségével ellenőrzést szerzett egy magyar fegyvergyár felett. Fő tevékenysége a szolncevói maffia pénzének tisztára mosása volt.

Jelenleg Mogiljevics az FBI által legjobban keresett 10 bűnöző között van. Még a kilencvenes években felkeltette az FBI, az olasz rendőrség, a svájci titkosszolgálatok érdeklődését, 2003-ban pedig az INTERPOL nemzetközi körözést adott ki ellene. Ekkor kénytelen volt Budapestről egy Moszkva melletti dácsába költözni, s nem hagyhatta el Oroszországot. A hírhedt SZBU [ukrán titkosszolgálat – a ford.] őrnagya, Melnyicsenko (Мельниченко) által, 2000-ben készített hangfelvételeken szerepel Mogiljevics neve is. Ezen Leonyid Gyerkacs (Леонида Деркач) azt mondja: Mogiljevics ugyan Magyarországon él, „de jelenleg Gennagyij Zjuganov szomszédja egy Moszkva környéki dácsában”. Válaszul Leonyid Kucsma csodálkozására Gyerkacs kifejtette: „még Leningrádban jó kapcsolatba került Putyinnal”. Kucsma megjegyezte: „Csak bele ne keveredjünk”. Ezzel együtt a Mogiljevics dossziét 2005-ben az SZBU talányos körülmények között megsemmisítette.

 

Kezdetben Mogiljevics üzleti ügyei simán mentek Moszkvában. Az FBI 1998-as adatai szerint az övé volt a közvetlenül a Kreml mellett található Baltschug-Kempinski Hotel. Jelenleg a Baltschug szálló offshore cégek birtokában van, s egy szlovák cég kívánja megvásárolni.

 

A svájci Elemző és Megelőző Szolgálat (DAP, mely jelenleg része a Svájci Egyesített Kémelhárításnak) feltételezte, hogy Mogiljevics együttműködött az orosz titkosszolgálattal. Ez áll a szolgálat 2007 júniusi jelentésében: „Már régen feltételezhető, hogy nagyszámú szervezett bűnözői csoportot fedeznek állami szervek, közöttük az FSZB. Ez vonatkozik például Szemjon Mogiljevicsre, az orosz szervezett bűnözés egyik legjelentősebb figurájára, akit 2003 óta keres az FBI csalásért és pénzmosásért, s aki nyugodtan él Oroszországban. Azt állítják, hogy személyesen részt vett az ukrán-orosz gáztárgyalásokban is. Egészen máig a szervezett bűnözés egyetlen alakját sem vonták felelősségre Oroszországban, amit nem igazán lehet a nyomozások sikertelenségével magyarázni. Ellenkezőleg, arról van szó, hogy a bűnözői szervezetek vezetői felső szintű védelem alatt állnak.”

2008-ban, már e jelentés összeállítása után aztán mégiscsak letartóztatták Mogiljevicset Moszkvában, de nem az FBI kérésére, hanem az Arbat-Presztizs cég ügyével kapcsolatosan, adóelkerülésért. Mogiljevics másfél évet töltött őrizetben, ahonnan 2009-ben kiengedték lakhelyelhagyási tilalom mellett, majd hamarosan megszűnt ellene az eljárás „bűncselekmény hiánya miatt”. Dietmar Clodo véleménye szerint azért, hogy szabadlábra kerülhessen, Mogiljevicsnek  el kellett búcsúznia vagyona egy részéről, s szolgálatokat kellett tennie a Kremlnek az Orbán Viktor elleni kompromittáló anyag rendelkezésre bocsátásával.

„Sajnálatomra mára Orbán Putyin parancsait végrehajtó bábbá vált” — jelentette ki Clodo a The Insider-nek. Az üzletember biztos abban, hogy Mogiljevics a szabadságáért cserébe átadhatta a kompromittáló szalagokat Nyikolaj Patrusevnek (Николай Патрушев) [az FSZB elnöke – a ford.]. Egy biztos, Orbánt Mogiljevics letartóztatása után váratlanul Moszkvába hívták, s ő pontosan ekkor hajtott végre gyökeres fordulatot addigi politikájában.

Hogyan állították helyre a szolncevóiak a magyar felkelés leverésének emlékművét?

 

Orbán és Putyin barátságát az elesett szovjet katonák budapesti emlékműveinek helyreállítása is tanúsítja, ráadásul nem csak azoké, akik a fasiszta betolakodóktól szabadították fel az országot, hanem azoké is, akik „az 1956-os magyar felkelés leverésekor haltak meg”. Meg kell említeni, hogy a Magyarországon a szovjetbarát rezsim alatt az 1956-os eseményeket „ellenforradalomnak” nevezték, a kommunista rezsim bukása óta viszont „1956-os forradalom”-nak. Ahhoz, hogy megértsük, mennyire jelentős esemény ez a magyarok számára, elég említést tenni arról, hogy az ország alkotmányában ez áll: „a mai szabadságunk az 1956-os forradalomból sarjadt ki”.

A The Insider tudósítójának nem sikerült olyanokra bukkannia, akik az „orosz világ” hívei lennének. A tömegtüntetések szovjet tankokkal történő kegyetlen szétverése után Európába és az USA-ba távozott néhány százezer menekülő, akik sokáig táborokban laktak.  Majdnem minden családot érintett ez a tragédia. 1989 után a menekültek egy része s azok utódai hazatértek Magyarországra. A budapesti „felkelést” továbbra is éltetik, annak ellenére, hogy az sikertelennek bizonyult. A magyarok szeretnek mesélni a kádári éra gulyás-szocializmusáról: értékelésük szerint az 1956-os események után enyhülés következett, s Magyarországon a kommunisták alatt is megmaradtak a piaci gazdaság maradványai.  Bizonyos magyar történészek, mint Oplatka András a magyar kapitalizmus kialakulását 1956-ra vezeti vissza, s azt állítja, hogy „a forradalom után a szocializmus csak színleg maradt meg.”

Nem csak a szovjet emlékmű helyreállításának ténye fontos, hanem az is, hogy ki foglalkozott ezzel: egy „tekintélyes” üzletember, Andrej Szkocs (Андрей Скоч), akit – akárcsak Mogiljevicset – a szolncevói szervezett bűnözői csoporthoz kötnek. 2012-ben Szkocs az orosz külügyminisztériummal és a honvédelmi minisztériummal együtt felújította Budapesten a szovjet katonai emlékműveket, ahol olyan katonák nyugszanak, akik „az 1956-os felkelés leverésekor vesztették életüket”. 2015-ben Szkocs elérte, hogy a DGSI (Franciaország belbiztonsági szerve) dokumentumai közül tisztázatlan körülmények közül kiemelték a róla szólókat,  mint aki kapcsolatban áll a szervezett bűnözéssel, de végül is mindez nyilvánosságra került, s az intézményben szolgálati vizsgálat folyik.
Szkocs Live Journal oldalán 2012-ből bejegyzések voltak, melyeket eltávolítottak azóta. Ezekben budapesti magasztos missziójáról írt: „Mindkét fél véleménye szerint nem csak a temetőt állítják helyre, hanem az orosz állam tekintélyét is. Az emlékmű a teljes egyetértés szimbóluma lesz a legbonyolultabb történelmi események értékelésének kérdésében, a magyar vezetés nyitottsága pedig feltétlenül jobbá teszi a magas szintű, államok közötti viszonyt. Igaz, a teljes egyetértés egyelőre akadozik. Amikor 2015-ben Putyin virágokat helyezett el a „magyar felkelés” leverésekor elhunytak emlékművénél, Magyarországon botrány tört ki. A magyar sajtó alkotmánysértéssel vádolta meg a FIDESZ-t, amiért lehetővé tette az emlékmű felújítását.
Üzletelés közösen

 

Persze az is előfordulhat, hogy mégsem Mogiljevicset kompromatját használték fel Orbán ellen, esetleg soha nem is tudtak a Kremlben arról, és merő véletlen, hogy Orbán moszkvai látogatása időben egybeesett [Mogiljevics letartóztatásával – a ford.]. A Kremlnek ugyanakkor nem csak korbácsa van, de kalácsa is. Oroszország aktívan fejleszti az együttműködést Magyarországgal, melynek haszonélvezői nem csak Magyarország és Oroszország adófizetői.

Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt már több alkalommal  találkozott Vlagyimir Putyinnal. Orbán szavai szerint „a kapcsolatokat Oroszországgal nem szabad  elvekből kiindulva építeni, csakis a haszon a fontos”. „A Krím kérdése bonyolult”. Az EU-nak „egybefüggő térre van szüksége Lisszabontól Vlagyivosztokig”. Ilyen kijelentéseket tett Orbán a Politico-nak adott interjújában Putyin 2015-ös látogatása után.[1] Orbán Viktor kijelentette, hogy az EU Oroszország elleni szankcióit el kell törölni, bár Magyarország nem kívánja egyelőre megvétózni a meghosszabbításukat.

 

Putyin mostani látogatása ugyanebben a mederben folyik. Tárgyalnak az oroszellenes szankciók eltörléséről – nyilatkozta Szijártó Péter, Magyarország külügyminisztere.  Lesz azonban még egy fontos téma: a paksi atomerőmű bővítése, mely projekt értéke 10 milliárd euró. Ráadásul Oroszország finanszírozza: hivatalosan ezeket a pénzeszközöket hitelnek fogják hívni. Hogy biztosítsák az erőmű sikerét, 2015-ben Magyarországon még plusz adót is bevezettek a napelemekre.

 

Magyar Bálint meg van győződve arról, hogy mindkét államfőnek van részesedése ebben az üzletben. Amikor a magyar kormány síkraszállt a paksi atomerőmű bővítése  mellett, a Roszatomot tendereztetés nélkül választották ki megépítőnek, és az ezzel kapcsolatos dokumentumokat 30 évre titkosították – mutat rá Magyar Bálint. Amikor az Európai Bizottság nyomozást kezdett az ügylet nem átláthatósága miatt, a magyar kormány „politikai indíttatásúnak” nevezte a vizsgálatot. A nyomozás nem hozott eredményt. Magyar emlékeztet: az EU-ban nincsenek nemzetek felett álló korrupciót vizsgáló szervek. Van ugyan az EU-nak egy korrupció-ellenes irodája, az OLAF, de az csak segíti a nemzeti intézményeket a korrupció elleni harcban, vagyis végeredményben az Európai Bizottság nyomozásáért a magyar hivatalnokok felelnek. Épp azok, akiket korrupcióval vádolnak.
Nemcsak az atomerőmű-szerződés, hanem más Magyarországgal kötött energetikai megállapodások is kifogásolhatók. Például 2012-ben körülbelül 50 milliárd forint (161 millió euro) landolt a MET Holding AG svájci közvetítő gázkereskedő cég számláján, amelynek igazi gazdáit csak találgatni lehet.

http://theins.ru/korrupciya/43801

 

 

[1] http://www.politico.eu/article/viktor-orban-interview-terrorists-migrants-eu-russia-putin-borders-schengen/